OPPONENSI VÉLEMÉNY
Pais Anna diplomázó hallgató
VILÁGÍTÓ ESZKÖZ
című munkájához
Pais Anna diplomázó hallgató
VILÁGÍTÓ ESZKÖZ
című munkájához
Változó világban élünk. Tárgyainkat, melyekkel körbevesszük magunkat már rég nem csupán saját szolgálatunkra alkotjuk. Egyre többször a társat, partnert keressük bennük, akik átsegítenek minket az élet különböző szituációin vagy éppen szórakoztatnak, megnevettetnek. Így a korábban általuk megnyert időt társaik segítségével akár egyből el is szórhatjuk. Valami bizarr emberarcúságot keresünk eszközeinkben, melyek legalább annyira befolyásolják létünket, mint amennyire mi próbáljuk konkrét mederbe terelni az ő létrejöttüket. Így az alkotás folyamata kétirányúvá válik, az alkotó formálja művét és viszont. Pais Anna diplomadolgozatát olvasva jól nyomonkövethető ez a folyamat – világító eszköze nem szimplán egy tárgy, hanem egy jól átgondolt alkotói folyamat dokumentuma is egyben.
A diplomázó munkája elején felmerült kérdései jól modellezik a lámpatervezés mai alapproblémáját. Az olcsó ipari termelés egyetlen alternatívája az erős gondolati tartalom maradhat, ennek eredetisége lehet az a plusz, ami időtállóságával kiemelhet egy terméket az esztétizáló tömegből és megfogalmazásának tisztasága segíthet praktikusan gyárthatóvá, így elérhetővé tenni a nagyobb nyilvánosság számára.
A fény legősibb megnyilvánulásaként használt tűzrakástól így jut el a korszerű világítástechnika LED-es fényforrását szervesen alkalmazó faág absztrakcióig. A kompozíciót további ellentétpárokkal és szimbólumokkal gazdagítja: a natúr bükkfa rudak mellé homokfúvott plexi csövet társít, a nyelek lézergravírozott feliratai a tűzrakásra, tűzgyújtásra szépen rímelnek.
A munka elválaszthatatlan része tehát a történet, melyet a hallgató a logókon keresztül ügyesen ad át a tárgyat először kézben tartó felhasználók felé. Érdemes itt megjegyezni, hogy bár a három különböző lámpa közös használatát nem tartom életszerű szituációnak, a tárgyak önmagukban is értelmezhetően hordozzák az alapüzenetet. Sőt, manapság a történet, melyet
később a tulajdonos akár büszkén mesélhet barátainak, gyakran szinte a tárgy megformálásával azonos fontosságúvá lép elő. Gondoljunk például Philippe Starck “Guns” nevű lámpacsaládjára, vagy Marcel Wanders “Skygarden” nevű munkájára, ahol az azóta klasszikussá vált fekete félgömb függeszték belső felületén kialakított gipszmintával a tervező öreg házának gipszstukkó díszítését szerette volna megörökíteni. A történet szerepel a Flos lámpagyár reklámanyagaiban is, így választásnál nem csak értelmezi, gazdagítja is a formatervező munkáját. A történet tehát fontos, de önmagában még nem elegendő, szükséges hozzá a termék megfelelő színvonalú kialakítása is.
Jelen esetben az alapoktól indulva a kör keresztmetszet megválasztása – mely a plexi cső forgathatóságával a fény irányának változtathatóságát hordozza magában – jó alapdöntésnek bizonyult, csak úgy, mint a LED-es technológia alkalmazása. Szimpatikus, ahogy a diplomázó az egyes technológiák kiválasztásának következményeit, előnyeit logikusan egymásra építi, például a fényforrás megválasztásából alacsony hőközlése okán következhet a plexicső és a neodímiumos mágnes alkalmazhatósága és így tovább. Előnyös, hogy a törpefeszültség előállítása rögtön a dugalj közelében, adapterrel történik, nem vezeti el a hálózati feszültséget a lámpa fatestéig. A fanyél és plexicső között alkalmazott mágneses kapcsolat frappáns megoldás a ledcsík végtelenített forgathatóságához, mely növeli a használat szabadságát.
Változó világban élünk. Az “interaktivitás” az újabb generációk életében egyre inkább hétköznapi, napi aktussá válik. Boltok polcain tömegével kiáltoznak a tárgyak – várva leendő tulajdonosaik játékos attitüdjét és próbálják őket aktivitásra serkenteni. Ebben a világban Anna finom munkája nem könnyű harcot vállalt magára, de a választott feladat többszintű, módszeres megoldása láttán okkal bizakodhatunk projektje életképességében.
Összegzésképpen a diplomamunkát jól megoldott, átgondolt alkotásnak tartom, a választott feladatot véleményem szerint kitűnően oldotta meg.
A diplomázó munkája elején felmerült kérdései jól modellezik a lámpatervezés mai alapproblémáját. Az olcsó ipari termelés egyetlen alternatívája az erős gondolati tartalom maradhat, ennek eredetisége lehet az a plusz, ami időtállóságával kiemelhet egy terméket az esztétizáló tömegből és megfogalmazásának tisztasága segíthet praktikusan gyárthatóvá, így elérhetővé tenni a nagyobb nyilvánosság számára.
A fény legősibb megnyilvánulásaként használt tűzrakástól így jut el a korszerű világítástechnika LED-es fényforrását szervesen alkalmazó faág absztrakcióig. A kompozíciót további ellentétpárokkal és szimbólumokkal gazdagítja: a natúr bükkfa rudak mellé homokfúvott plexi csövet társít, a nyelek lézergravírozott feliratai a tűzrakásra, tűzgyújtásra szépen rímelnek.
A munka elválaszthatatlan része tehát a történet, melyet a hallgató a logókon keresztül ügyesen ad át a tárgyat először kézben tartó felhasználók felé. Érdemes itt megjegyezni, hogy bár a három különböző lámpa közös használatát nem tartom életszerű szituációnak, a tárgyak önmagukban is értelmezhetően hordozzák az alapüzenetet. Sőt, manapság a történet, melyet
később a tulajdonos akár büszkén mesélhet barátainak, gyakran szinte a tárgy megformálásával azonos fontosságúvá lép elő. Gondoljunk például Philippe Starck “Guns” nevű lámpacsaládjára, vagy Marcel Wanders “Skygarden” nevű munkájára, ahol az azóta klasszikussá vált fekete félgömb függeszték belső felületén kialakított gipszmintával a tervező öreg házának gipszstukkó díszítését szerette volna megörökíteni. A történet szerepel a Flos lámpagyár reklámanyagaiban is, így választásnál nem csak értelmezi, gazdagítja is a formatervező munkáját. A történet tehát fontos, de önmagában még nem elegendő, szükséges hozzá a termék megfelelő színvonalú kialakítása is.
Jelen esetben az alapoktól indulva a kör keresztmetszet megválasztása – mely a plexi cső forgathatóságával a fény irányának változtathatóságát hordozza magában – jó alapdöntésnek bizonyult, csak úgy, mint a LED-es technológia alkalmazása. Szimpatikus, ahogy a diplomázó az egyes technológiák kiválasztásának következményeit, előnyeit logikusan egymásra építi, például a fényforrás megválasztásából alacsony hőközlése okán következhet a plexicső és a neodímiumos mágnes alkalmazhatósága és így tovább. Előnyös, hogy a törpefeszültség előállítása rögtön a dugalj közelében, adapterrel történik, nem vezeti el a hálózati feszültséget a lámpa fatestéig. A fanyél és plexicső között alkalmazott mágneses kapcsolat frappáns megoldás a ledcsík végtelenített forgathatóságához, mely növeli a használat szabadságát.
Változó világban élünk. Az “interaktivitás” az újabb generációk életében egyre inkább hétköznapi, napi aktussá válik. Boltok polcain tömegével kiáltoznak a tárgyak – várva leendő tulajdonosaik játékos attitüdjét és próbálják őket aktivitásra serkenteni. Ebben a világban Anna finom munkája nem könnyű harcot vállalt magára, de a választott feladat többszintű, módszeres megoldása láttán okkal bizakodhatunk projektje életképességében.
Összegzésképpen a diplomamunkát jól megoldott, átgondolt alkotásnak tartom, a választott feladatot véleményem szerint kitűnően oldotta meg.
Budapest, 2012. május 28.
Jánosi András
okl. építészmérnök
lámpatervező
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése